8. Kimerültem

szeptember 27, 2010 at 5:14 du. (Japán, Uncategorized, Ő)

Teljesen testileg, és lelkileg is kivagyok merülve. Sajnos ez meg is látszik rajtam, ma itthon is kellett maradnom, képtelen voltam akár megmozdulni is. Most is történelmet kéne tanulnom, de nem megy. Teljesen kiakaszt a felkészülés az októberi japán emelt szintű érettségire, mivel ha azt tanulom másra nincs időm, ha mást tanulok, akkor lemaradok a tervezett haladástól. Kár, hogy a stressz úgy jön ki rajtam, hogy hízok csak hízok, nem pedig fogyok.

Hétvégén lesz a Mondocon amit már nagyon várok, de nem tudom mi lesz, mert tanulnom kell, úgyhogy egy biztos, hogy viszem a japán cuccomat. A verseny számomat nem annyira gyakoroltam, de remélem a lelkemet beletudom adni, és abban is reménykedem, hogy nem fogom elbőgni magam a szám közben, mert eddig majdnem mindig sikerült.

Sajnos Nightal sem tudok annyi időt eltölteni amennyit szeretnék, mert itt van Mana és ugye nem hagyhatom állandóan egyedül… Nagyon hiányzik. Mikor náluk vagyunk és csak ülünk együtt ölelkezve, akkor hihetetlen boldog vagyok, mintha megállna minden. Talán amióta nem tudunk annyit együtt lenni, a kötelék is megerősödött kettőnk között. Nem tudom elképzelni azt, hogy talán egyszer majd ne szeressem ennyire. 🙂 Szerencsére úgy érzem ő is szeret engem. Talán emiatt vagyok képes túlélni a napokat, mert egyet tudok, hogyha akármi is történik ő mellettem lesz. Erről mindig eszembe jut az a fájdalom amit okoztam neki, és ezt soha sem fogom megbocsájtani magamnak, csak azt szeretném, hogy valaha képes legyen ő megbocsájtani nekem, bár ez a seb lehet túl nagy ahhoz.

Miközben írom ezt a blogot, pont egy Hamasaki Ayumi DVD-t raktam be, ami tartalmazza 2001-től 2003-ig az összes TV-s fellépését, és éppen az M megy, egyszerűen imádom ezt a számot, erőt ad. Ayuban van valami, ami miatt képes vagyok szebben látni a dolgokat. 🙂

Na de mindenesetre megpróbálok mindent megtenni az álmaimért, mert az álmaim nélkül nincs jövőm, és nem akarok úgy meghalni, hogy nem tettem semmit az elképzeléseimért.

ナイト。そばにいることがありがとう。ずっとあなたを想っていることを忘れないで。

Reklámok

Közvetlen hivatkozás Hozzászólás

7. Élek.Még…

szeptember 13, 2010 at 10:18 du. (Uncategorized)

Az érettségi, szalagavató és egyéb dolgok nagy kavalkádjában, néha úgy érzem, hogy mindjárt meghalok… Pedig még csak most kezdődött a suli. Mondjuk a Szeptember elseje se kezdődött valami fényesen… Megtudtam, hogy a Japán emelt szintű érettségit eltörlik, ezért volt egy olyan lehetőségem, hogy jelentkezek az Októberi pótérettségire, ahol utoljára van lehetőségem megírni az emeltet. Bevállaltam. A többi érettségi tantárgy mellett kínszenvedés, de muszáj megcsinálnom.

Mana-val többnyire megvagyunk. Aranyos, és nagyon kedves lány. Mostanában kicsit sok, hogy vele is törődnöm kell, de ez nem az ő hibája, szimplán úgy érzem túl vagyok terhelve. Valahogy túl kell élnem Novemberig. Egyébként nagyon bolond, és hiszékeny lányka, így állandóan megviccelem szegényt, mint például, hogy az Állatkertben a farkas egy kislányt eszik, és ezt el is hitte. 🙂 Sokat segít nekem a japán nyelv tanulásában, amiért nagyon hálás vagyok neki, mivel így sokkal könnyebb dolgom van. Abban biztos vagyok, hogy egy nagyon fárasztó év elé nézünk, de remélem, hogy jól fogja érezni magát.

Mivel lekötnek az iskolai tanulmányaim, ezért amióta elkezdődött a suli, azóta nem nagyon megyek sehova, legfeljebb ruhát vásárolni, de az is elveszi az egész napomat, így semmire sincs időm. Kipihenni se tudom magamat rendesen, mert mindig van valami, mindig kell valamit csinálni, ami miatt nem tudok rendesen aludni. De hát ez van, ezt is túl kell élni, mint minden mást. Talán nem kéne aludnom. Na jó, azt azért nem bírnám ki.

A mai napon még egy kiscicám eltűnt, mégpedig Mir Mur. Nem tudom ki lopta el, de aki ellopta, és nem törődik vele rendesen, azt remélem megbünteti a sors, és azt kapja amit megérdemel. Esküszöm, hogy már nagyon utálom a földön létező összes embert, mert egyikünk sem érdemli meg, hogy itt ezen a csodálatos földön éljen, a gyönyörű természettel és az állatokkal. Az emberek csak élősködők az én szememben. Így immár három cicám tűnt el, és nagyon gondolkodom azon, hogy a többit oda ajándékozom, egy panelházban élő cica szerető gazdiknak, mert ez így nem megy tovább. Nem akarom, hogy az összesnek ez legyen a sorsa, mert nagyon szeretem őket, ŐK még sosem vertek át. De ugye rendes gazdit találni nagyon nehéz.

Azt hiszem mára ennyi, mert ma úgysem tudnék pozitív dolgokról írni. 🙂

Ja ne~

Közvetlen hivatkozás 2 hozzászólás

6. Fogalmam sincs

augusztus 9, 2010 at 11:13 de. (Ő)

Egyszer mindennek vége lesz, mert semmi nem tart örökké. Sokszor gondolok arra, hogy milyen jó lenne ha valahol kirándulnánk együtt, és szép dolgokat látnánk, és finomakat ennénk. De ilyenkor megszakítom a gondolatmenetet. Megállítom magamat. Nem szabad ilyenekre gondolnom. Túl szép, hogy igaz legyen. Lehet, hogy most sikerül elnyomnom, de egyszer biztosan sírásban török ki. De az akkor lesz, és nem most. De most “erősnek” kell lennem. Talán egyszer majd elfelejtem, bár a nyomai biztosan bennem maradnak. De, most muszáj tovább élnem az életem, hiszen felelek egy másik emberért is, aki miattam jön ide. Bár szerettem volna ha melettem van akkor, de máshogy kellett lennie. El kell engednem. De nem csak miatta. Magam miatt is. Tudom, hogy semmi sem fog változni. Épp ezért, nem akarom, hogy tovább folyannak így a dolgok. Ez úgy ahogy volt, szép lassan tönkretett. Úgy érzem, hogy teljesen átvertek. Voltak olyan pillanatok amikor azt gondoltam, hogy igen most valami új jön. Tényleg boldogok leszünk együtt, de aztán az is csak 1-1 napig tartott. Ennek így kell lennie. Bár mérhetetlenül fáj, de ha eddig sikerült elnyomnom dolgokat magamban, akkor most is sikerülni fog. Remélem. Fáj, hogy senki sincs melettem, és az mégjobban fáj, hogy nem is akarom, hogy más legyen melettem. Talán majd egyszer.

Night. Pontosan tudod, hogy ezt miattad írtam le. Hidd el én is sok mindent sajnálok. Tudod, én szerettem volna ha sosem ér véget, de ez így alakult. A hibásak mindketten vagyunk. Talán rossz embert választottunk. Biztos vagyok benne, hogy lesz valaki akivel boldog lehetsz. Akiért képes leszel cselekedni. Remélem sikerülnek a terveid. Őszintén kívánom, hogy boldog légy, bármit is gondolsz. Talán ez a legnehezebb, hogy tudom, hogy nem együtt leszünk azok. Mert nincsen mi. Már régóta nincs. Csak nem vettük észre, és ha mégis, akkor se akartunk róla tudomást venni. Éld boldogan az életedet, én is megprobálom.

Ég veled.

Közvetlen hivatkozás 4 hozzászólás

5. Úgy érzem ennyi

július 22, 2010 at 4:16 du. (Ő)

A mai nappal végleg össze tört bennem valami.

Képtelen vagyok. Képtelen vagyok tovább tűrni. Kibírni mindent.  Így semmi értelme. Számára egy olyan dolog maradtam, akinek nincsenek érzései, bármit elbír, és akinek bármit lehet mondani, és bármit lehet vele tenni, úgyse megy el. Elegem van a hazug ígéreteiből, elegem van abból, hogy másra nem gondol csak magára. Igen, így érzem. Nem leszek a rongybabája akit bárhova ráncigálhat. Nem tesz értem semmit, ha pedig megmozdítja a kisujját, akkor már azt hiszi, hogy eleget tett a másikért. Pedig ez nem így van.

Ezt így nem tűröm tovább.  Kikészültem. Lelkileg, testileg. Megviselt, és ez teljesen látszik rajtam. Úgy érzem nem állt melettem amikor kelett volna, hanem inkább nehezítette a nehezét. Ő mégis azt állítja, hogy mindig ott volt, csak azt nem kalkulálja, hogy ma is bántó szavakat mondott, amikor erre nekem marhára nem volt szükségem. Hiányzott a támogatása. Én mégis. Mindig próbáltam vele ott lenni, megoldást találni, vígasztalni, megölelni. Tőle pedig semmit nem kaptam viszonzásul. Megölelni is csak néha néha ölelt, amikor eszébe jutott. Inkább a gép, mint én, folyton ez járt a fejemben. Az, hogy csúnya vagyok, és hogy nem vagyok elég szép neki, ami be is bizonyosodott. Nem kellenek a hazuk szavai. Felém sosem volt becsületes, se tisztelett tudó.

A mai nap mindent megelégeltem. Mégis hiányzik, és szeretem, de ez már nem fontos. Nem engedhetem meg senkinek, hogy így bánjon velem. Hogy így elbánjon velem. Naív voltam, a szerelem elvakít. Mégis annyiszor bántott. Annyiszor tűrtem, és mégis mit kaptam cserébe? Még több rossz szót, szép szava csak akkor volt hozzám ha megemlítettem neki ezt. Annyi dolog fontosabb volt neki mint én, és én mégis. Miatta vagyok szomorú, és miatta fáj a szívem, és mindenem, mert már fogalmam sincs ki vagyok.

A mosoly megmaradt, de belül mégis üres. Hogy ellenáljak, a fájdalmaknak. Hogy mégis vele tudjak lenni. Mert senki mással nem lettem volna szívesebben mint vele. Mégis elhanyagolt, pedig mindent megtettem. Innentől nem rajtam múlt. Bántott, de annyiszor. Én is bántottam, de minden alkalommal megbántam, és semmit nem kívántam jobban, mint, hogy én is érezzem. Mondtam neki rossz szavakat, mégis teljes szívemből sajnáltam, mert szerettem.

Sose változik. Annyiszor megígérte. Mégis utána ő mondta, hogy nem tud megváltozni. Majd talán egyszer, valaki másért. Én itt befejeztem. Többet se lelkileg se testileg nem bírok.

Mindössze annyit akartam, hogy teljes szívéből szeressen, úgy, hogy én legyek az egyetlen számára a világon.

A mai nap valami végleg eltűnt belőlem. Talán az igazi, őszinte mosolyom.

Közvetlen hivatkozás 2 hozzászólás

4. Japán cserediák és a Japán Nyelvi Tábor

május 29, 2010 at 9:31 du. (Japán)

Igen. Ha minden igaz, akkor egy japán cserediák lány fog ideköltözni 1 évre hozzánk. 🙂
A neve pedig Mana. Már csak Viki-senseiel (az egyik japán tanárom) kell megbeszélnem, hogy elfogadtuk az ajánlatot. Örülök, hogy anyum megengedi, mert ez egy óriási lehetőséget nyújt a számomra. 🙂
Nightal is beszéltem, természetesen mindenben fog nekem segíteni.  Aranyos tőle. Ezúttal is köszönöm!

Mana-san Augusztus közepén jönne Magyarországra, és következő év Júniusában menne haza. Fekvő helyet, és étkezést kell számára biztosítanom, és meg kell tanítanom neki a magyar nyelvet, szóval csak az első időkben tudom vele gyakorolni a japán beszédet. Bár még nem tudom, hogy fogok azonosulni a helyzettel, de majd csak kiderülni. Alkalmazkodni megkell tanulni. 🙂 Egy szobában fogunk aludni, így a magánszféra kialakítása is nehéz lesz. De remélem jól fog sikerülni ez az 1 év!
Erről majd még írnok, ha több mindent fogunk tudni! 🙂

Japán Nyelvi Tábor:
Júliusban egy 1 hetes Japán nyelvtanulással foglalkozó táboron fogok részt venni! 🙂
A délelőttöt  nyelvi órákkal fogjuk eltölteni, míg a délutánok a Sushi készítésről, és a Shodoról (Japán szép kéz írás) fognak szólni.  A haladó csoportba jelentkeztem, ahol összesen 6-an leszünk, és kifejezetten kíváncsi vagyok, vajon ők mennyire lehetnek elhivatottak, és ki miért kezdte el a japán nyelv tanulását. Ez a haladó csoport, a tábor legmagasabb szintű csoportját fogja képviselni.

Sajnos erről sem tudok még olyan sok mindent, szóval kénytelen vagyok minden nap fellátogatni freemailemre, új üzenetekre várva. Bár utálom a freemailt, de ez van, már megszoktam. xD
Azt hiszem mára ennyi. Majd legközelebb is jelentkezem! 🙂
おやすみ!

Közvetlen hivatkozás Hozzászólás

3. Kicsim

május 29, 2010 at 8:57 du. (Ő)

Minden rendben.
Úgy hiszem.
Mindig félreértjük egymást. Valahogy mindig sikerül. Pedig nem akarom megbántani. Sosem akartam. Mégis őt bántom meg a legtöbbször, és a legjobban.

Szeretem.

Közvetlen hivatkozás Hozzászólás

2. Ő

május 24, 2010 at 10:20 de. (Ő)

Remélem pontosan tudja, hogy pont azt a szót mondta ki, amivel minden szavát, ígéretét megszegte. Hazudott, és ugyan azt tette amit nem sokkal ezelőtt. Nem én vagyok a hibás, ezt tudom jól, még akkor is, ha ő nem így gondolja.

Erre nincs bocsánat. Megtette azt ami a végét jelenti mindennek.

Közvetlen hivatkozás 1 hozzászólás

1. A kezdet

május 24, 2010 at 10:14 de. (Uncategorized)

Sziasztok!

Nem tudom, hogy hányan és milyen gyakran fogjátok olvasni ezt a blogot, de üdvözlök mindenkit. Ahogy én gondolom, nem olyan sűrűn fogják látogatni, de a remény hal meg utoljára. 🙂

Egy japán szerető lány vagyok, szóval blogomat főként a japánról szóló postok fogják betölteni, különböző rendezvények, események, és persze a japán tanulásommal kapcsolatos érzelmek és történések. 🙂

Az álmom pedig az, hogy énekesnő legyek, és ezért bármit megteszek.

Magánéleti dolgok csak rejtve, személynév nélkül fognak megjelenni, egyéb problémák és nézeteltérések miatt. De mindenképp ezekről is fogok írni.

Ha véleményetek van bármivel kapcsolatban, nyugodtan írjatok, mert nem vagyok harapós, és nem fogok senkire rosszallóan “nézni”.

Közvetlen hivatkozás Hozzászólás